2015. június 20., szombat

4. Gyógyulás



Nem sokat aludtam. Nehezen de kikeltem az ágyból. Szétszakadt a fejem. Fájdalom csillapító meg nincs itthon. Honnan szedjek fájdalom csillapítót? Meyu! Kiszaladtam a konyhába a telefonomért. 10 új üzenet. Mindegyik Sugától.

Szia! Örülök, hogy tetszett a rózsa. Remélem nem baj, hogy nem én vittem.
Hahó!
Yuri!
Miért nem válaszolsz?
Haragszól?
Kezdesz rám ijeszteni.
Remélem ez csak egy buta vicc, mond, hogy csak szivatsz.
Na jó most át megyek!

Át jön??? Jaj ne már! Nem hiszem el. Miért nem hallottam, hogy jelez. Azaz Yuri lekellett némítanod a telefonod. Gondolat menetemet megzavarta a csengő. De mintha valami idegbeteg csengetett volna. Tudtam, hogy Yoongi az. Futottam az ajtóhoz mielőtt betöri.
-Nyugi, nyugi nyitom már- kitártam az ajtót aztán két ölelő kar tapadt rám.
-Jól vagy?- nézett rám miután abba hagyta ölelésem.
-Persze, mi baj lenne?
-Bármi! Most akár feküdhetnél valahol a házban ájultan!
-Azért annyira nem vagyok beteg.
-De akkor is, tudod, hogy megijesztettél?
-Úgy beszélsz mintha eltüntem volna 2 hétre.- nevettem őt ki.
-Ha a helyembe lettél volna akkor te is így reagáltál volna!
-Honnan veszed?
- Megérzés.
-Akkor elég jók a megérzéseid.Viszont én nem törném rád az ajtót.
-Én is csak majdnem!
-Elég az is. De nem azt mondtam, hogy ne gyere át?
-De ez most veszélyhelyzet volt- csak nevetni tudtam.
-Gyere be te.
-Én mi? Sexy, vonzó, cuki?
-Te buta.
-Nem ezt vártam.
-Én se vártam, hogy majdnem betöröd az ajtóm.
-Oké azért bocsi.- leültünk a nappaliba.
-Kérsz valamit?
-Nehogy kipróbálj szolgálni!!
-Mert??
-Mert beteg vagy.
-Úgy beszél mintha terhes lennék.
- Jó igazad van túlzok. De akkor sem szolgálsz ki.
-Mert?
-Mert nem kérek semmit. Viszont neked nem kéne valami gyógyszer? Szívesen leszaladok a patikába.
-Nem fontos.
-De. Úgy nem gyógyulsz meg ha csak teát iszogatsz- mutatott a bögrémre.
-Lázcsillapítótt és fájdalom csillapítót hozz.
-Jó, sietek.
-Nem kell.
-De kell.
-Nem fogok összeesni.
-Sose lehet tudni.
Csak forgattam a szemem.
Mikor vissza ért egyből bevettem vagy három fájdalom csillapítótt.
-Héj- vette ki a kezemből a dobozt- még a végén túl adagolod magad.
Ooo ha tudná hányszor meggettem ezt.
-Nyugi nem lesz semmi bajom.
-Ebben ne legyél biztos.
-Egyébként most nem a táncteremben kéne ugrálnod?
-Nem szabit kaptunk.
-És meddig tart?
-Miért szeretnél velem találkozni?
-Csak érdeklődtem. De jó lenne ha lenne társaságom amíg beteg vagyok.
-Szóval most arra célzol, hogy holnap is meg  amíg meg nem gyógyulsz meg jöjjek át?
-Ha te így érted akkor oké.
-Akkor holnap ha nyolckor át jönnék az jó lenne?
-Tökéletes-mosolyodtam el.
Várjunk most hívtam át egy SRÁCOT magamhoz akár egész hétre????
-De figyelj a fiúknak ne mond.
-Csak kettesben akarsz lenni velem?- nézett rám perverzen.
-Nem csak nem akarok hét fiúval tök egyedül lányként ülni, ráadásul betegen.
-Oh. Mit csináljunk?
-Csinálsz nekem teát?
-Igen.
Amíg ő kiment a konyhába én elszaladtam a szobámba egy pokrócért.
-Yuri! Hol vagy?
Gondoltam meg ijesztem. Hirtelen megfogtam a vállait miközben sikítottam egyet.
-Úristen, Yuri. A szívbajt hoztad rám.
-Ez volt a célom.
-Kössz.
-Szívesen-mosolyogtam rá- Nincs meleged pulcsiban? Vedd le nyugodtan.
-Oké.
Egy pár órán át elbeszélgetünk.
-Most már mennen kell.
-Oké.
-Szia Yuri! Szép álmokat!
-Szia Yoongi! Neked is!
Meg vártam amíg kimegy a kapun aztán bementem. Leültem a kanapéra mikor valamin meg akadt a szemem. Itt hagyta a pulcsiját. Kiszaladtam hátha nincs olyan messze. De már messze volt.
-Nem baj. Holnap úgy is jön.
Még egy ideig Tv-t néztem aztán lefeküdtem.

Reggel a csengő keltet. Már 8 óra lenne? Nehezen de kimásztam az ágyból.
-Meyu?
-Szia Yuri! Már jobban vagy?
-Már jöttél beköltözni?
-Nem, csak gondoltam meglátogatlak.
-Jaj köszi- mosolyogtam rá.
-Hogy vagy?
-Jól vagyok.
-De boldog vagy. Mi történt?
-Gyere be csak utána mondhatom.
Leültünk a konyhába.
-Kérsz valamit?
-Egy pohár üdítőt, de mond már!
-Tegnap meglátogatot.
-Ki?
-Suga.
-Mi???
-Át jött.
-Mázlista.
-Kössz.
-És?
-Mi és?
-Milyen volt?
-Már megint úgy beszélsz. Amúgy itt hagyta a pulcsiját.
-Hol van???
-Mi?
-Az arany lúd tojás, szerinted mi?
-Ja ott van a kanapén- amint kimondtam el is tünt.
-Úristen milyen jó illata van!! Nincs kedved át hívni J-Hopet is és itt hagyatni vele a pulcsiját?
-Bolond!
-Nem bolond csak különleges.
-Aha
-Nem hiszel nekem?
Hirtelen kopogtak. Mi máris nyolc óra???
-Meyu elkell tünnöd!!
-Mert?
-Mert itt van Suga!
-Hülye leszek.
-Mondom, hogy menj!
-Nem!
-Majd ha ide költözöl akkor megígérem, hogy megkérem Sugát, hogy hozza át J-Hopet!!
-Biztos?
-Biztos de most mász ki az ablakon!
-Mi???
-Nem mi csak te!!!
-O, hogy mit meg nem teszek érte.
-Menj már! Megyek!
Végre Meyu kiráncigálta a nagy seggét.
-Szia Yoongi!
-Szia, mi volt ez a nagy hangzavar?
-Bejött egy macska az ablakon és oda pisilt a nappliba de már feltakarítottam.
-Rendben. Jobban vagy már?
-Igen szerintem már hétfőn mehetek munkába.
-Kár...-suttogta de én úgy tettem mintha nem hallanám.
-Tegnap itt hagytad a pulcsid.
-Mikor haza értem már én is észre vettem.
-Tessék.
-Köszi.
-Gyere üljünk le.
Leültünk a nappaliba mint eddig mindig.
-Hogy vagy?
-Jól, ma egy kicsit kikészítettek a srácok.
-Mert?
-Direkt korán keltem, hogy miközben esznek én elmenjek. De Jungkook meglátott és elkezdett kérdésekell bombázni én meg azt mondtam, hogy mérges vagyok V-re. V meg pont jött és elkellett nekik mondanom, hogy ide jövök.
-Oh. Várj mi???
-Elkellett mondanom, hogy ide jövök-mondta félénken.
-Mi??? Miért nem montad, hogy ott  hagytál valamit a táncteremben???
-Nem tudom nyomás alatt voltam. De úgy csinálsz mintha valami eget rengető dolog lenne.
-De akkor is. Ahj. Bocsi.
-Semmi baj. Bocsi, hogy kikogyogtam.
-Nem baj.
-Mi lenne ha megnéznénk egy filmet?
-Oké.
Miközben a filmet néztük eszembe jutott a viszonzás. A film vége elég érdekes volt. Mindenki meghalt.
-Nézzünk még egyett?
-Nem, de figyelj.
-Igen?
Gyorsan nyomtam egy puszit az arcára.
-Ezt miért kaptam?
-A rózsáért.
-Szóval egy rózsa egy puszi. Akkor holnap hozok egy csokor rózsát.
-Hülye-csaptam a mellkhasára.
-Na ez fájt.
-Bocsi.
-Nem bocsátok meg kivéve ha...
-Ha mi?
-Kapok még egy puszit.
-Hülye-nevettem ki.
-Akkor nem bocsájtok meg.
-Más lehetőség?
-Hmm...-gondolkozott el- bujj hozzám!
-Csak ilyen ötleteid vannak?
-Ja- nézett rám széles vigyorral.
-Nem elég ha megfogom a kezed.
-De.
-Mikor kell elmenned?
-Nincs időhöz kötve.
-Oh értem.
- Nem ma költözött volna át költöznie a barátnődnek.
-De csak felhívtam, hogy beteg vagy ezért jövő héten jöjjön.
-Értem.
Mivel a laptopomról néztük a filmet a skype is tudott jelezni. Apa hívott.
-Úristen bujj el! Gyorsan!
-Szia hercegnőm!
-Szia apu, figyelj pont rosszkor hívsz mivel be kell mennem a munkahelyemre.
-Jó kicsim akkor majd holnap hívlak. Szia!
-Szia!-gyorsan letettem
-Ő volt apukád?
-Ja.
-Tényleg el is felejtettem, hogy te Európábol jöttél.
-Igen.
-És miért jöttél Koreába?
Hirtelen kihagyott a szívem egy ütemet.
-Ezt ne firtassuk...
-Jaj sajnálom ha meg bántotalak-magához ölelt- nem akartam.
-Nem, semmi baj nem tudhatad.
-De akkor is most letörtelek. Hogy tudnálak kárpótolni?
-Maradj így.
-Rendben.
Egy ideig így ültünk mikor Yoongit hívták.
-Igen?
-MI AZ, HOGY EGY LÁNNYAL TALÁLKOZGATSZ TITOKBAN???- hallatszot ki a telefonból az ordibálás
-Neked is szia Rapmon.
-MOST AZONNAL GYERE HAZA!
-Nem.
-MI???
Egy ideig veszekedtek míg végül kiegyeztek abban, hogy hazamegy ha nem kap fejmosást.
-Szia Yoongi.
-Szia Yuri- kaptam egy puszit a homlokomra.
Ez a nap is jól végződött. Boldogan mentem vissza a házba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése